BEDŐ IVÁN HVG - 2007. november 07. 00:00

A magyar felsőoktatásban inkább az iskolának, mint az életnek tanulnak a diákok - sugallják az itt működő nemzetközi nagyvállalatok tapasztalatai.

Felvesznek egy friss diplomás nyelvtanárt, mert az legalább a nyelvet tudja, a szakmát pedig majd megtanítják neki a cégnél. Ez volt az egyik példa, amellyel a Magyarországon működő nemzetközi vállalatok igényei és a hazai felsőoktatás kínálata közötti, nem feltétlenül optimális viszonyt illusztrálta Manherz Károly, az Oktatási és Kulturális Minisztérium szakállamtitkára a HVG kérdésére.

Véleménye e tekintetben egybevg az általunk szúrópróbaszerűen megkérdezett néhány multi tapasztalatával: a diplomások számítástechnikai járatlansága mellett leginkább a nemzetközi üzleti vagy akár kutatói világban megkövetelhető nyelvtudás döccenőire panaszkodtak. Olyannyira, hogy - mint Verő Barbara, a Nestlé Hungária hr-munkatársa említette - nemegyszer azért nem jutnak följebb a karrierlétrán a szakmájukban egyébként jól teljesítő fiatal diplomások, mert szerény nyelvtudásuk okán nem lehet őket továbbképzésre küldenia belső munkanyelvként angolt használó (amúgy svájci központú) cég valamelyik külföldi részlegébe.

Mentalitásbeli akadályokat is említett a svájci élelmiszer-ipari konglomerátum szakértője. Főképp a fiatal családapákra tartja jellemzőnek, hogy még mindig a hagyományos modell, a nyugdíjig egyazon munkahelyen való tevékenykedés lebeg a szemük előtt, ezért akár vonzónak tűnő külföldi pozíciókat is visszautasítanak. Az viszont a felsőoktatás hiányossága - idézte egy vezető francia munkatársuknak az itthoni állásinterjúkból levont következtetését -, hogy a legjobban képzett diplomásokból is hiányzik a gyakorlati gondolkodás. A cash flow definícióját például, amelyet bebifláztak, vissza tudják ugyan idézni, de annak kiderítése már nehezebben megy, hogyan kezelnék a vele kapcsolatos ügyeket.

A nyelvtudás hiánya a Boschnak is gondokat okoz. Tízből hat, egyetemet végzett jelentkező - értelemszerűen elsősorban mérnökökről van szó - az állásinterjúig sem jut el, mert már az első idegen nyelvű telefonbeszélgetés után kiesik. A pályakezdők fél-háromnegyed éves németországi vállalati képzése nemcsak szakmai, hanem nyelvi okítást is tartalmaz, így is eltart egy darabig, amíg mindkét munkanyelv, az angol és a német is jól megy.

Az egyetemeken mintha nem lenne szükség angol nyelvű szakirodalom olvasására - osztotta meg benyomását a HVG-vel Eördögh Ágnes, az Ericsson Magyarország hr-igazgatója. Sok jelentkezőnek van ugyan a középiskolás éveiből származó nyelvvizsgája, de a papír nem sokat ér, ha az egyetemen elfelejtik a korábban tanultakat, és mire a céghez kerülnek, gondot okoz az angol munkanyelv. A magyar diplomások szakmai tudásáról elégedetten nyilatkozott Eördögh, de - más külföldi cégek tapasztalataival egybehangzóan - azt is felemlítette, hogy a végzősökből hiányzik a magabiztosság, nem tudják meggyőzően előadni gondolataikat, sőt az sem természetes nekik, hogy csapatban dolgozzanak, miközben nem erényük az önálló (vagyis tanári, később főnöki irányítás nélküli) feladatmegoldás sem. Míg a felsorolt készségek megszerzése a nyugati iskolák többségében természetes, idehaza inkább az egyéni tudást honorálja a felsőoktatás.

Mindezek felismeréséhez nem feltétlenül kell külföldi szemüvegen át nézni a magyar felsőoktatást, de a bajok orvoslásában a multik kétségkívül katalizátorként működnek - mondta a HVG-nek Pap Dávid, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal munkatársa. A pusztán a nyelvvizsgapapíron szereplő nyelvtudást ő is a legfeltűnőbb hiányosságnak tartja, és abban látná a megoldást, hogy a Közép-európai Egyetem, illetve az Andrássy Egyetem mellett egyre több helyen - elsősorban a természettudományos szakokon - folyjon idegen nyelven a szaktárgyak oktatása.

A multikra is számít a többi munkáltató és a kamarák mellett az oktatási tárca - mondta Manherz Károly -, amikor kerekasztal-beszélgetésekre készül, felmérendő, hogy a magyar egyetemeken megszerezhető tudás mennyire vág egybe a munkaerőpiac igényeivel. Az eszmecsere egyelőre csak előkészületben van, a HVG által megkérdezett külföldi cégek nem mindegyike hallott róla, de mindnek lenne mit mondania. Csodákat azonban Manherz sem vár. Mint mondta, a felsőoktatásban nehéz a tervgazdálkodás, "sohasem fog ez úgy működni, hogy pontosan azok kerülnek ki a képzésből, akikre a piacnak szüksége van".

BEDŐ IVÁN HVG - 2007. november 07. 00:00